Történelemből felvételire
1989. június közepén a meggyöngült abszolutizmus kísérletet tett hatalma megerősítésére.
I. Akarat először az álmatag pupillákat nyerte meg magának, békés, lustálkodással teli életet ígérve.
A további ígéretekkel azonban elkésett.
A nélkülözés az Agysejtek millióinak lázadásához vezetett. Előbb megpróbáltak tartományukból kitörni, de a köréjük zárt kordon visszatartotta őket. Dühük a megalkuvó Pupillák ellen fordult. Módosabb agysejtek láthatatlan Kezeket béreltek fel az eltávolításukra.
Kitört a Péterszobai csata.
A belpolitika romlását még fokozta a szomszédos helységből érkezett hírek. Egy szövetség egymást segítő mormolása szűrődött át a határon. Minden élő sejt változást akart. Az Idő önálló politikai harcot folytatott, s megpróbálta megkaparintani magának a hatalmat. Lassú másodpercei gúnyosan tagadták a szövetség lehetőségét, mely az egyetlen megoldásnak tűnt.
A lázongók elégedetlensége egyre nőtt.
I. Akarat legjobb híveit, a Lendületet és a Vidám Hangulatot elfogták, és bebörtönözték.
Lendület teljesen megtört az embertelen kínzások alatt, a Vidám Hangulat belehalt sérüléseibe.
I. Akarat kénytelen volt álruhában menekülni.
A Péterszobai csata még tartott, mikor az agysejtek átvették a hatalmat. A Láthatatlan Kezeknek nem sikerült a Szemeket kinyomni, azok erősen, könnyezve védekeztek.
A szomszédos helyiségből nevetés érkezett követként, és elcsalta a betűket a lapról.
Az agysejtek megijedtek, hogy elvesztik tömegbázisukat, s kemény rendelkezésekkel próbálták visszaszorítani a kivándorlást.
Néhány sornyi betű visszatért, de a szemek pártjára állt.
A túlerő láttán a Láthatatlan Kezek megfutamodtak. Az Agysejtek uralkodása ezzel véget ért.
I. Akarat, látván a kedvező fordulatot, visszatért, s megpróbálta visszaállítani a régi rendet. Az Agysejtek azonban általános sztrájkba fogtak. A Szemek kétségbeesetten igyekeztek a gazdaság elindítására, de egy asztali lámpa vallató fénye bezárta őket. Még néhány könnyező kísérletet tettek, eredménytelenül.
I. Akarat tehetetlen volt.
Az Agysejtek újabb puccshoz folyamodtak.
Kiadták a Békés Álmok Alkotmányát, de a belső rendet, biztonságot ezzel sem tudták megteremteni.
Mindenki érezte, az egyetlen megoldás a szövetség lehet. Túlról a jakobinusok helyeslése hallatszott. A bizonytalanságot kihasználva az Idő terroristái rémképeket csempésztek a nyúltagy mellé.
A robbanássorozat újabb csődbe vezetett.
Az Álmok szétrobbantak, a Szemek kiszabadultak, de I. Akarat légnyomást kapott. Az Agysejtek elvesztették józan gondolkodásukat. A rémképek minden élő sejtet bekebeleztek.
A Szemek nem akarták átadni a hatalmat az Időnek, mely diktatúrához vezetett volna, de ilyen körülmények között maguk sem merték vállalni. A párt két részre szakadt, s önmagukkal harcolva erősen könnyeztek.
Váratlanul megjelent ekkor a határ szélén a Szövetség, és megállíthatatlanul, örömujjongás közepette vonult a főhelyig.
A Szemek ünnepélyes keretek között koronázták meg, s ő II. Akarat néven megkezdte uralkodását. Szigorú intézkedésekkel felvirágoztatta az állam gazdaságát, mosolygó, bátorító arccal, erős szorítással megteremtette a belső békét.