Párbeszéd
- Hogy hívnak?
- Bizalom. És téged?
- Szorongás. És miből vagy?
- Érzésekből. No és te?
- Belőled.
- Belőlem? Hol vagy?
- Benned.
Bennem? Itt?
- Igen. Itt
- Most mit csinálsz?
- Olvasok...olvasnék.
Nem megy.
- Leteszed.
- Írjak?
- Írjál! Levelet?
- Nem lehet.
- Miért?
- Most futok, szaladok, rohanok.
- Minek?
- Minek? Nem tudom. Mit csináljak?
- Hát...egyél!
- Eszek. Megeszem a félelmemet.
- Félsz? Miért?
Minek?
- Kiért! Miért?! Érted!
Magamért! Mindenkiért!
- Kiabálsz. Felálltál.
- Állok, ülök, fekszem, szeretek.
- Szeretek én is.
- Szeretsz? Mint én ?
-Én szeretek veled, te
szeretsz nélkülem.
- Miért?
- Érzed?
- Érzem.
- Hát így. Ezért.
- Nem értem.
- Nem baj. A világ jó.
- Jó?
- Élni jó.
- Igen? És ha most meghalok?
- Meghalok én is.
- Velem?
- Veled. Eltűnünk.
- S mi lesz a helyünkön?
- Semmi.
- Remegsz. Felálltál.
- Remegek. Már ülök.
- Hazudsz! Mert meg fogsz halni?
- Nélkülem erősebb leszel.
- Ki vagy te?
- Én...én vagyok.
Még mindig eszel?
- Eszek.
- Eszünk, eszek.
- Megeszed a félelmedet?
Félsz!
- Én ezt a szót nem ismerem.
- Most futok, szaladok, rohanok.
- Én veled.
- Írjak levelet?
- Nem lehet.
- Olvasok, olvasnék...
- Nem megy? Leteszem.
- Itt vagy még?
- Igen. Itt vagyok.
- Hol vagy?
- Benned.
- Miből vagy?
Belőled.
- Az nem lehet! Szeretsz még!
- Mint te. Te én vagyok.
- Én vagyok te ?!? Hogy hívnak?
- Féltés. És téged?
- Én...én már nem létezek.