Magamról

Két szakmám van. Az egyikben eladom, a másikban odaadom magam. Így se, úgy se marad sok neked.

S

A gyengére a tisztességesek is rátaposnak.

Észrevétlenül gyalogolnak keresztül rajtam, mint a friss aszfalton, amiben minden lábnyom megmarad.

S

Különc vagyok e közösség peremén.

Félek, hogy lelöknek,

mert

lelökhetnek.

S

Carpe diem! - És ha számomra nincs pillanat?

S

Izzó kín izzaszt egy percre, majd a fájdalom elterül az egész testemen. Izzó kín megint, aztán tompán megüt, és vége - egy időre.

Nő vagyok.

S

Gitáröröm. Lelkes remény vígad bennem, és egyre csak egy lehetőség felé mutogat.

Indulok is! Bolond aki itt marad!

Most erős vagyok a gyengeségemben. Mint sivatagban a csillogó homokszem, oly értékes lettem. Lehet, hogy csillogásom egyszerű, és nevetséges, de az enyém!

S

Van egy fiú: szemüveges, cukrász, örök-álmos.

Szeret engem. Rózsákat hoz, kedvemben jár, vidítani próbál. Néha veszekszünk is.

Azt mondta feleségül akar venni. Hát nem csodálatos?

Ő a jövőképem realitása.