Iskolakezdés
1993.09.13
Tizennyolcan vannak, ijedtek és picik.
Nagy kerek szemmel néznek rám,
Zavart prückök az iskolapadnál
Istenük vagyok, ó félelem és áhítat keveréke...
Pedig ha tudnák, hogy ebben az állóképben
Én is pont olyan zavartan állok itt,
Lehetnék akár a tizenkilencedik.
Úgy látom ez nem is olyan könnyű dolog.
Csak néznek rám, várják, hogy szóljak.
Minden vagyok most, s e minden összeomolhat.
Pedig ha tudnák, köztük pont úgy állok itt...
De itt csak ők vannak tizennyolcan picik,
És idebent nagy egyedül én vagyok,
Tizenkilencedik, így nem maradhatok.