Iskolakezdés

1993.09.13

Tizennyolcan vannak, ijedtek és picik.

Nagy kerek szemmel néznek rám,

Zavart prückök az iskolapadnál

Istenük vagyok, ó félelem és áhítat keveréke...

Pedig ha tudnák, hogy ebben az állóképben

Én is pont olyan zavartan állok itt,

Lehetnék akár a tizenkilencedik.


Úgy látom ez nem is olyan könnyű dolog.

Csak néznek rám, várják, hogy szóljak.

Minden vagyok most, s e minden összeomolhat.

Pedig ha tudnák, köztük pont úgy állok itt...

De itt csak ők vannak tizennyolcan picik,

És idebent nagy egyedül én vagyok,

Tizenkilencedik, így nem maradhatok.

© 2019 Péri Györgyi alkotások Minden jog fenntartva 
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el