Én

...vagyok újra

nap szilánkja

űrben kongó

fázó láng

itt van Ady

nagy talánya

földre dobva

messze vágyva

kihült göröngy

lett csupán

mert mar a szó

s mar hiánya

mert mar a

mosoly hazugsága

mar a csend

s mar fala

s mar hogy mégsem

volt itt soha

mardos önvád

s mar harag

mar hogy csalódni

nem szabad

mar a magány

mar a hideg

s mar hogy én sem

voltam szelídebb

földre hulltam

nincsen lángom

kihűlt göröngyként

messze vágyom

fázó kis láng

nap szilánkja

tűzvészt

szíthat a világra...